Laura

Született: 1986. 04. 29.

Lakhely: Helsinki

Hangszerek: dob, most per pillanat Kumu, Pearl, Zildjian, Mapex és Vater összeszerelésben

Zenei háttér: Egy énekzenei oviban kezdtem, talán 3 vagy 4 évesen. Onnantól kezdve mindenféle hangszerek mindenféle bandákkal (vagy azok nélkülnélkül), és a Sibelius Gimnázium... A dob egy véletlen következtében jött a képbe, szóval még mindig tapogatózom...

Kedvenc zenekarok és zenészek: Ó, a világ tele van csodás zenékkel, tehát itt van egy kevés: Led Zeppelin, Metallica, CMX, Zen Cafe, Egotrippi, Queen, Pink
Floyd, Muse, Kingston Wall, Sub Urban Tribe, Don Huonot, Deep Purple, Kotiteollisuus, Von Hertzen Brothers és még sok más... uuh.

Első megvásárolt album: Most azt kell mondanom, nem nagyon emlékszem rá.  Az elsőkön, amik eszembe jutnak, magam által összeválogatott számok voltak.

Kedvenc Indica-szám: Nehéz ilyet mondani, hisz az új album tele van király zenékkel, de a régieken is vannak jók, mint például a Helmer és a Noita.

Kedvenc koncertélmény: A legjobb élmények a koncertekkel együtt jönnek és mennek, de úgy vettem észre, hogy legtöbbször bármilyen bénázás a koncerten megteremti a nyugis légkört, na meg jót lehet nevetni a saját és a mások hibáin is. A zenét (sok más dologgal együtt) nem szabad túl komolyan venni, főleg nem saját magadat. Az a jó előadás, ahol tudod, hogy a zenekar mindent beleadott, akármilyenek is voltak a körülmények. Én egy igazi koncert-mániákus vagyok: ha hosszabb ideig nem lehetek koncerten, bedühödök :) Mikor a turnébusz ajtaja kinyílik, olyan érzés, mintha hazaérkeztem volna...

Legrosszabb koncertélmény: Számomra az a legrosszabb, amikor a technológia és az eszközeink felmondják a szolgálatot. De érdekes módon ilyenkor mindig viccesen végződnek a dolgok. Egyik alkalommal a dobos emelvény két összeilleszthető részből állt, és természetesen a két rész a koncert felénél elkezdett távolodni egymástól, pont egy szám közepén. Egy kicsit megijedtem, mikor megláttam, hogy én itt vagyok, a dob meg amott. Szerencsére sikerült kibírni a szám végéig, és jött a monitoros srácunk megjavítani. Meglepő módon ugyan ez volt a helyzet a következő dalnál, az azutáninál és az összes többinél az előadás végéig, úgyhogy a monitoros srácnak a cintányérom alatt kellett maradnia, és támasztani a dobokat. Ettől oly mértékű röhögőgörcsöt kaptam, hogy szinte nem is tudtam játszani.

Számomra legkedvesebb könyvek: csak a szótárak.

Kedvenc filmek: Segítség, itt is lehetetlen leírni az összeset. Legalább Edward Scissorhands-ben és a Spinal Tap-ben egyetértünk Heinivel (rettegéssel várom a dobosokra vonatkozó átkot), meg mondjuk a The Shining-ban és a Sweeny Todd-ban. Még ide jönne a Jóbarátok, és habár ez nem is film, attól még nagyon szeretem.

 
Kedvenc kaják: feta saláta, nepáli ételek

Állatok: Talán jó is hogy nincsenek, hisz még egy növényt sem tudok életben tartani.

Legvadabb dolgok mostanában: Majd’ megőrülök, annyira várom már az új-albumos fellépéseket. Szerencsére már nem kell (olyan) sokat várni rá. A nyár, a barátaim és az úszás is nagyon feldob, na és természetesen az örök kedvencem: az alvás.